Az építési-szerelési tevékenységgel kapcsolatban a megrendelő és a vállalkozó a Polgári Törvénykönyv által definiált vállalkozási szerződést köti meg, illetve annak egy válfaját, a kivitelezési szerződést.
„Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.
A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.”
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a szerződéskötést a felek között kötelezővé teszi: „Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel … kivitelezési szerződést köt.„
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet pedig előírja a kivitelezési szerződés kötelező tartalmi és formai elemeit. Pl. A kötelező írásbeliséget. A szerződésnek tartalmaznia kell az építtető (megrendelő), valamint kivitelező pontos adatait (név, cím, adószám stb), a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket, a vis maior meghatározását, következményeit; a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét; a vállalkozó felelős műszaki vezetőinek és a megrendelő építési műszaki ellenőreinek megnevezését, elérhetőségét stb.
A kivitelezési szerződésre nincs jó séma, hiszen minden építési munka feltételei eltérőek, így a rájuk vonatkozó kivitelezési szerződések is különbözőek, a felek más és más egyedi szempontokat tartanak fontosnak.
A szerződés létrejöttéhez a lényeges, és a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodás szükséges. Egy jól megírt szerződés – ami csaknem minden esetben jogi szakember (ügyvéd) közreműködését is igényli – nagy fontossággal bír akár egy kisebb értékű kivitelezési munka esetén is. A jogszabálynak való megfelelésen túl sok bosszúság, vita esetleg per előzhető meg.