Hétköznapi nyelven arra a közúti szituációra használjuk ezt a szót, mikor a közlekedés egyik résztvevője vélt vagy valós sérelmére alapozva megpróbálja szankcionálni a másik közlekedőt, lassításra, megállásra, vagy esetleg irányváltásra kényszerítve azt.
A Btk. Szerint ez közúti veszélyeztetésnek minősül. Akkor is bűncselekmény, ha nem történik baleset.
A közúti veszélyeztetés bűncselekményéről a Büntető Törvénykönyv 234. §-a rendelkezik. „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki”, az megvalósítja a közúti veszélyeztetést.
A büntetőfékezéskor a járművezető a szabályokat szándékosan szegi meg, tisztában van azzal, hogy az adott esetben mit kellene cselekednie, és ennek tudatosan nem tesz eleget.
Továbbá az elkövető azt is átlátja, hogy e szabályszegéssel mások életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése is bekövetkezhet.
Az is előfordul, hogy az elkövető bosszúból, “tanítási” célzatból vagy egyéb okból szándékosan kíván ráijeszteni a sértettre. Abban az esetben, ha a szándékos veszélyeztetés a veszélyhelyzeten túl egyéb eredményt is okoz, – például nyolc napon túl gyógyuló sérülést, maradandó fogyatékosságot vagy halált – a büntetés akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Ha valaki közúti veszélyeztetéssel gyanúsítható, annak elveszik a jogosítványát, és csak különös méltánylást érdemlő esetben kaphatja vissza, és akkor is 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha nem történt sérülés.
A büntetőfékezés bizonyítása általában nem könnyű, de ha baleset történik, azonnal jelentsük a rendőrségnek, és próbáljunk szemtanúkat találni. Ha az autóban van fedélzeti kamera, annak felvételét bizonyítékként veszik figyelembe a hatóságok.
Ha közúti veszélyeztetéssel kapcsolatos kérdése merült fel, keresse bizalommal ügyvédi irodánkat!