Büntetőfékezés

Hétköznapi nyelven arra a közúti szituációra használjuk ezt a szót, mikor a közlekedés egyik résztvevője vélt vagy valós sérelmére alapozva megpróbálja szankcionálni a másik közlekedőt, lassításra, megállásra, vagy esetleg irányváltásra kényszerítve azt.

A Btk. Szerint ez közúti veszélyeztetésnek minősül. Akkor is bűncselekmény, ha nem történik baleset.

A közúti veszélyeztetés bűncselekményéről a Büntető Törvénykönyv 234. §-a rendelkezik.  „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki”, az megvalósítja a közúti veszélyeztetést.

A büntetőfékezéskor a járművezető a szabályokat szándékosan szegi meg, tisztában van azzal, hogy az adott esetben mit kellene cselekednie, és ennek tudatosan nem tesz eleget.

Továbbá az elkövető azt is átlátja, hogy e szabályszegéssel mások életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése is bekövetkezhet.

Az is előfordul, hogy az elkövető bosszúból, “tanítási” célzatból vagy egyéb okból szándékosan kíván ráijeszteni a sértettre. Abban az esetben, ha a bűncselekmény a veszélyhelyzeten túl egyéb eredményt okoz (például maradandó fogyatékosságot vagy halált), nem közúti veszélyeztetés bűncselekményért, hanem testi sértésért vagy szándékos emberölésért vonhatják felelősségre.

Ha valaki közúti veszélyeztetéssel gyanúsítható, annak elveszik a jogosítványát, és csak különös méltánylást érdemlő esetben kaphatja vissza, és akkor is 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha nem történt sérülés.

A büntetőfékezés bizonyítása általában nem könnyű, de ha baleset történik, azonnal jelentsük a rendőrségnek, és próbáljunk szemtanúkat találni. Ha az autóban van fedélzeti kamera, annak felvételét bizonyítékként veszik figyelembe a hatóságok.

Ha közúti veszélyeztetéssel kapcsolatos kérdése merült fel, keresse bizalommal ügyvédi irodánkat!